Egy elv, ami akár a gyermeknevelés egyik alaptörvénye is lehetne. Egyszerű igazság ez, aminek a hatására úgy fog viselkedni a gyereked, ahogy reméled.

Személyesen tapasztaltam, mennyire fontos a szülők számára, hogy a gyerek udvarias stílusban kommunikáljon vele. Azaz szépen kérjen tőle bizonyos dolgokat.

Ezt az elvárást nem csak az oviban vagy a bölcsiben hallottam, hanem a baráti körömben is tapasztaltam.

Egyetlen egy kérdésem van:

Te milyen mintát nyújtasz számára, ami által eltanulhatná tőled ezt a kommunikációs stílust?

Ha hallja Tőled, akkor előbb-utóbb reprodukálni fogja, mert azonosul vele, a magáévá teszi és a folyamat eredménye, hogy ő is mondja.

De ha nem hallja Tőled, csak a nyaggatást hallja, akkor nem lesz benne semmi belső késztetés. Nem fogja őt semmi sem motiválni belülről arra, hogy udvariasan kérjen.

A szülői minta ugyanis óriási hatással van a gyerekekre. Sokkal jobban hat rájuk az, ahogyan a szülők viselkednek, mint az, amit mondanak. Tehát az, amire szavaikkal tanítják őket. Természetesen más hatások is érvényesülnek a gyerekek életében, de elsődleges gondozóik (szüleik) vannak rájuk a legkorábbi és legjelentősebb benyomásokkal.

Ez az elv nem csak az udvariasságra vonatkozik, hanem mindenre! Arra, ahogyan bánsz a pároddal, a pénzzel, ahogyan viszonyulsz a munkádhoz, a barátaidhoz és egyéb rokonaidhoz. Minden, amit lát Tőletek, szüleitől, az sokkal nagyobb igazság a számára, mint azok a szavak, amikkel bizonyos magatartás gyakorlására akarjátok őt motiválni.